2017. március 20., hétfő

Vajban párolt süllő salátákkal, pirított kenyérkockával - vendégposzt

Szomorú eseményeken vagyok túl, szombaton eltemettük a 46 éves unokatestvéremet - májrákos volt. Nagyon közel állt hozzám lelkileg, noha a földrajzi távolság közöttünk nagy volt, főleg az utóbbi 15 évben, ő ugyanis Budapesten élt a családjával, de sosem szerette a nagyvárost, és mindig hazavágyott. Most már hazatért, és itthon szülőfalujában tért örök nyugalomra... Az élet azonban nem áll meg még akkor sem, ha az elmúlt héten kissé lelassult, így hát igyekszem visszarázódni a hétköznapokba. Többek közt ezzel a finom étellel, ami az előző bejegyzés folytatása akar lenni - ha mind kissé megkésve is - vagyis, Ildikó kolléganőm a nagyon finom savanyú, fokhagymás csirkeleveséhez süllőt készített főételnek nagyon finom salátákkal.

2017. március 12., vasárnap

Savanyú fokhagymás csirkeleves - vendégposzt

A savanyú fokhagymás csirkeleves egy hagyományos Küküllő-menti leves, amit Ildikó kolléganőm nagyon finomra készít. Csirkeszárnyból és aprólékból ennél egyszerűbb és jobb levest elképzelni sem lehet, ráadásul annyira finom, hogy akár vasárnapi ebédre is lehet tálalni. Az elkészítéséről videófelvétel is készült, a Hargita Stúdió Székely Konyha Magazinjának műsorát itt nézheted meg. 

Sütés-főzés Simonfi Ildikónál



Simonfi Ildikó kolléganőm régi motorosnak számít a sütés-főzés terén, gyönyörű tortákat és süteményeket készít, de igen jó ismerője a hagyományos konyhának is. Közelebbi barátságot egy csíkszeredai pityókafesztiválon kötöttünk, úgy kb. egy hétre rá, ahogy a Hargita Népéhez kerültem, ui. Ildikó elsők között jelentkezett, hogy segít nekem a rangos versenyen főzni. Aztán addig-addig barátkoztunk, hogy egy szép napon azzal hozakodott elő, hogy ő biza szívesen adna recepteket a Székely Konyhának leközlésre - ez jó néhány évvel ezelőtt volt. Azóta folyamatosan meglep valami újdonsággal, valami olyan ételrecepttel, ami egyszerűségében nagyszerű. Most sem bonyolította túl a dolgokat, egy hagyományos levest készített, hozzá egy egészen trendi újszerű másodikkal, és készült egy pompás desszert is. 

2017. március 8., szerda

Mátrai borzoska édesburgonya-pehellyel

Lévén ma nőnap és mint olyan pirosbetűs, jeles nap, gondoltam valami ünnepélyesebb étellel hozakodom elő. A mátrai borzoskáról elöljáróban annyit, hogy jó hosszú ideig úgy gondoltam, ez egy olyan étel, amit csak és kizárólag vendéglőkben "speciális" körülmények közepette mesterszakácsok tudnak készíteni. Igazából nem is vonzott, hogy elkészítsem, mert nagyjából elégedett voltam azzal, amit hébe-hóba az éttermekben fogyasztottam. Aztán Rózsi néni, a borszéki szakácsnő-barátnőm készített egy alkalommal nagyon finom mátrai borzoskát, s amikor megláttam, milyen könnyű elkészíteni, egyből kedvet kaptam hozzá. Azóta többször is asztalra került nálunk ez a nagyon finom étel.

2017. március 7., kedd

Sertéskaraj mandulapehelyben

Nem tudom, ki, hogy van vele, de én nagyon szeretem a rántott húst. Azt viszont nagyon unom, hogy rendszerint egy vagy kétféle változatban készíti az emberek többsége. Hogy ne legyen mindig egyforma és mindig ugyanaz, játszadozni szoktam vele, hol így, hol úgy. Vagyis hol a köretbe viszek be egy kis csavart, hol a panírját változtatom. Most mindkettőt megvariáltam rendesen, vagyis a húst mandulapehelybe forgatva sütöttem ki, köretnek pedig a hagyományos szalmapityóka illetve sült hasábburgonya helyett sárgarépát és zellert sütöttem. 

2017. március 6., hétfő

Spenótfőzelék

Szombaton piacon jártam, és örömmel konstatáltam, hogy a Nyárád-menti nénik már árulják a spenótot. Igaz, ez még mindig fóliában termesztett spenót, de legalább nálunk termett, nem messze tőlünk, csak ehejt a hegyen túl. Mindig várom ennek a spenótnak a megjelenését, hiszen ez az első igazi zöld, ami tavasz eljövetelét jelzi számomra. Nosza, vettem is belőle egy kilót, s így lett a vasárnapi ebédünk spenótfőzelék tükörtojással - teljesen hagyományosan, semmi újragondolás, úgy ahogy nagyanyám készítette. 

2017. március 5., vasárnap

Toszkán garnélás-kagylós tagliatelle - vendégposzt

Nemrégiben beblogoltam egy nagyszerű ételt a lányomtól, most pedig következzék egy igazi ínyencség a fiamtól. Tudniillik nálunk a családban mindenki főz, magyarán nem csak én szoktam ételt készíteni, de mindkét gyermekem időnként birtokába veszi a konyhát, különféle ínyencségekkel lepjenek meg. Ebben az az érdekesség, hogy míg a lányom főleg mellettem és tőlem tanulta meg a különféle ételkészítési fortélyokat, addig a fiam többnyire autodidakta módon, illetve szakácsbarátaitól leste el a konyhai fogásokat. Persze tanult tőlem is, mert főleg egyetemista korában gyakran hívott telefonon, a "hogy kell ezt vagy amazt elkészíteni" kérdéssel, de ő tud olyasmiket is, amikkel mindig meglep. Nos, például tengeri herkentyűt, garnélarákot és kagylót csak ő szokott készíteni nálunk, méghozzá nagyon ízletesen. Épp ezért, ha a család herkentyűt, vagy tengeri mütymürüttököt enne, akkor őt kérjük meg, hogy elkészítse.

Csíkszentmiklósi Kolbászfesztivál



Régóta figyelemmel kísérem az ülkei Ü.S.T.B.E. csapat ténykedését, hiszen folyton-folyvást beléjük "botlom" a különféle főzőversenyeken. Nem véletlenül, hiszen valóban mindenhol ott vannak, ahol sütés-főzés és versengés van, ráadásul zsinórban szokták nyerni ezeket a versenyeket. A Csíkszentmiklósi Kolbászfesztiválnak is két évig voltak a címtartói, vagyis két éven át megnyerték az első díjat. De találkoztam velük a székelyudvarhelyi bárányos fesztiválon, a gyergyószentmiklósi disznótoroson, vagyis minden olyan rangos főzőversenyen, ahol érdemes ott lenni nemcsak versenyzőként hanem nézőként is. Nem véletlen, hogy épp őket szúrtuk ki egy kolbásztöltés folyamatának a lefilmezéséhez, s bár ez alkalommal nem nyertek, attól még derekasan helytálltak.

2017. március 4., szombat

Sült paprikás, mozarellás csirkemell rukkolasalátával - vendégposzt

Igaz, hogy ezt Molnár Réka cukrásszal Valentin-napi vacsorára ajánltuk a kisfilmben, de ez egy olyan jó tavaszias jellegű étel, amit akár a vasárnapi ebéd főételének is el lehet készíteni. Egyébként is a tavasz itt kopogtat az ajtónkon, már nyílnak a kertekben a hóvirágok - Gyergyóban is - sőt, a fiam minap gólyát fotózott a Tatár-dombnál. A szervezetünknek pedig nagy szüksége van ilyenkor a friss, üde, zöld salátára, ami a könnyű csirkemellel pompás eledel.

2017. március 2., csütörtök

Molnár Réka cukrásszal főztünk



Kissé elmaradtam a Székely Konyha Magazinnak készített filmek beblogolásával, de igyekszem behozni a lemaradást. Ez a kisfilm gyergyóditrói kolléganőmnél, Molnár Rékánál készült még február elején, amikor megpróbáltunk egy Valentin-napi menüsort összeállítani ötletadóként a szerelmeseknek. A "feladvány" Réka számára az volt, hogy úgy állítsa össze a menüsort, hogy az ételek afrozidiákumokat tartalmazzanak. Így hát főételnek készített egy sült paprikás, mozarellás csirkemellet rukkolasalátával, és sütött egy pezsgő- és eperhabos tortát.

2017. február 27., hétfő

Brokkolis tagliatelle

A minap a lányom főzött finom, húsmentes ebédet, méghozzá olaszosat. Mindig szeretem, ha a gyermekeim főznek, s nekem csak annyi a dolgom, hogy az asztal mellé üljek. Ez a brokkolis tagliatelle viszont annyira jóra sikeredett és olyan szépen tálalta, hogy gondoltam, megosztom nagyobb közönség előtt is.

2017. február 18., szombat

Lazac-steak sárgarépapürével, csicsóka-chipsszel és vegyes zöldsalátával

Noha nem olcsó mulatság lazacot enni, néha megengedem magamnak, hogy vegyek néhány szeletet és abból készítsek valami finomságot a családom és magam kényeztetésére. Nos, a minap épp egy ilyen nap volt, ráadásul forgatás is volt nálam - zsebre, azaz tartalékba filmeztünk - gondoltam, a kollégáimat is meglephetném egy kis finom lazaccal. Nem akartam nagyon túlspilázni sem a dolgot, így hát steaket készítettem belőle, hozzá egy kis salátával, sárgarépapürével és csicsókachipsszel. Annál is inkább, mert eléggé gyakran találkozom olyan emberekkel, akik érdeklődnek különféle alapanyagok iránt: ugyan mit lehet ebből főzni? Na, itt most lesz három olyan alapanyag is, ami nem épp ismeretes Gyergyó környékén, de meg lehet vásárolni a bevásárlóközpontokban.

2017. február 14., kedd

Fahéjas csiga

Az úgy történt, hogy vettem egy új kályhát, aminek van négy gázégője és egy elektromos sütője. Természetesen, a sütőt ki kellett próbálni, és erre mi más is lenne alkalmasabb, mint valamilyen kelt tészta. Ezért előbb sütöttem egy adag darázsfészket - azt fel is csomagoltam a lányomnak, aki épp Kolozsváron volt államvizsgázni. Piszokul jó lett, olyannyira, hogy kedves lovagtársam, Attila amint meglátta, rögtön rendelt egy adagot az Amerikából hazalátogatott lánya búcsúvacsorájára. Igen ám, de a fiam is meglátta, milyen darázsfészket sütöttem, és egyből megrendelt ő is egy adagot, de ő már fahéjast kért. Időközben az új sütővel is összebarátkoztunk, a sütemény receptjén is változtattam egy kevest, így egy újabb süti lett belőle.

2017. február 12., vasárnap

Káposztaléleves véres tallérral

A káposztalélevesnek többféle változatát főzik Székelyföldön, így többek közt készítenek ún. véreses káposztalélevest is. Na most, elárulom, hogy ez volt az a leves, amivel engem gyerekkoromban ki lehetett volna hajtani a világból, ugyanis akkoriban nagyanyám nem aprózta el a dolgot, egyszerűen a véreshurkáról lehúzta a bőrét és csak úgy beleborította a levesbe. Hát ez így eléggé gusztustalan volt, mert a véres szétfőve a levesben meglehetősen undorító látvány - vélhetőleg azért nevezte nagyanyám mocskos levesnek. Sokáig nem is főztem ezt a levest, hiszen nem szerettem, aztán a múltkoriban volt egy adag lesütött véresem, ami semmiképp nem akart elfogyni, akkor jutott eszembe, hogy ebből lehetne mocskos levest főzni, csakhogy másképp kell tálalni. Nos, a tálalás látható, a hogyan alább következik.

2017. február 10., péntek

Lencsefőzelék párolt, füstölt oldalassal

A lencséről sokáig azt hittem, hogy csak a mesében létezik a szegény leányok és Hamupipőke bosszantására, aztán valamikor az 1990-es évek elején nálunk is megjelent a boltokban. Mivel nem ismeretem, édesanyámtól kértem tanácsot: hogy kell megfőzni, mit szokás készíteni belőle? Ő azt mondta, pont úgy kell készíteni, mit a szárazbabot vagy a sárgaborsót, és hogy nagyanyám többnyire főzeléket készített belőle. Így hát főzeléket főztem én is akkoriban még rántással. Közben olvasgattam ezt-azt, ismerkedtem egyéb sűrítési eljárásokkal is, és egy ideje már csak úgy készítem a lencsefőzeléket, ahogy alább olvashatjátok.