2016. szeptember 4., vasárnap

Ánizsos savanyú uborka és cukkini

Befőzök ezerrel, ma épp ezt a finom savanyú uborkát teszem el télire. Nem mellesleg, ez a fiam kedvence, de ez az a savanyúság, amiből még soha nem sikerült annyit eltenni, hogy elég legyen. Az uborkát egyébként általában mindenki korábban szokta eltenni, én viszont soha nem tettem el szeptember előtt. Ugyanis általában megvárom, hogy megjelenjen a piacokon az a fajta uborka, amelynek a külseje rücskös, érdes, talán még kicsit szúrós is - biztos van ennek egy pontos neve, de nem volt időm keresgélni a Google-ben. Lényeg a lényeg, hogy ma ez kerül sorra az alább vázolt recept szerint - a képen látható savanyú uborka évekkel ezelőtti eltevés -, és ez az a savanyú uborka, ami az én konyhámban még soha nem romlott meg. Egy aprócska dologra felhívnám azok figyelmét, akik most fognak hozzá uborkát eltenni: alaposan nézzék meg, hol vásárolják az uborkát! A bevásárló központok uborkái bármilyen szépnek nézzenek ki, nem alkalmasak eltevésre, ezek ugyanis kevés ún. száraz anyagot tartalmaznak, nagyobb részük víz, minimális bennük a rost, emiatt történik meg, hogy tél végére az üvegekben csak az uborka héja marad, a belseje teljesen felszívódik. Emiatt én mindig piacról, évek óta ugyanattól a vranceai kofától vásárolom az uborkát, még eddig nem csalódtam benne, A só és az ecet minősége sem mindegy, én általában parajdi durva sót és 9 fokos besztercei ecetet használok.
Hozzávalók

A savanyúsághoz: 4 kg csemegeuborka, 1-2 kisebb cukkini, 1-2 szál sárgarépa, 3-4 szál torma, 1-2 fej hagyma, 2-3 csípős paprika, szemesbors, mustármag, ánizsmag, babérlevél, meggyfalevél. F
A feltöltőléhez: 2 l víz, 0,5 l ecet (9 fokos), 2 evőkanál só, 10-12 kanál cukor, 1 kiskanál befőzőpor. 

Elkészítése

1. Az uborkát, a csípős paprikát és a cukkinit folyó vízben megmossuk, a cukkinit hosszában kettőbe vagy négybe vágjuk. A sárgarépát, tormát és a hagymát megpucoljuk, megmossuk és szeletekre, illetve karikára vágjuk. 
2. Az uborkát és cukkinit egy tálba halmozzuk. 
3. Közben a vizet az ecettel, sóval és cukorral felforraljuk, majd a tálban lévő uborkára és cukkinira öntjük. 
4. Ha a feltöltőlé már annyira kihűlt, hogy a kezünk bírja, óvatosan letöltjük a zöldségről a levet abba az edénybe, amiben korábban is felforraltuk. 
5. Ezután az üvegek aljára szórjuk a babér- és meggyfalevelet, az uborkákat és a cukkinit szorosan üvegekbe rakjuk, közé tormaszeleteket, sárgarépa- és hagymakarikákat, illetve csípős paprikát szúrunk. 
6. A levet ismét felforraljuk és ráöntjük a zöldségekre, majd miután langyosra hűlt, megint letöltjük, az üvegekben lévő uborkára szemesborsot, mustármagot és nagyon kevés ánizsmagot szórunk. 
7. A salátalevet megint felforraljuk, ezúttal belekavarjuk a befőzőport is, majd a zöldségekre töltjük. Az üvegeket lezárjuk és száraz dunsztban hagyjuk kihűlni. 

Jó tudni! 

• Készíthetünk csak cukkinisavanyúságot is. Ebben az esetben a kisméretű példányokat válasszuk, a nagyobbakat pedig hasítsuk félbe vagy négybe. 
• Az ánizs különleges aromájú fűszer, óvatosan használjuk, mert elronthatja az ízharmóniát. Aki nem szereti, ki is hagyhatja.

Jó étvágyat!

3 megjegyzés:

  1. Kedves Alíz nagyon jól hangzik. Érdekes ez a többszöri forralás-leöntés. Így biztosan ízletesebb lesz a savanyúság. Ezt a módszert nem ismerem.
    Üdv. Ilona

    VálaszTörlés
  2. Kedves Aliz,meg kell kèrdeznem mièrt használ befözőport? Hogy -hogy nem teszen a savanyúságokhoz tormát?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Bizonyára nem olvasta figyelmesen, a hozzávalóknál írja a tormát is. :) Befőzőport (Conservantot), ami lényegében nátrium-benzoát azért használok, mert nem szeretem a szalicil ízét. :)

      Törlés